2. Fejezet

Lassan felsz�llt a rombol� hajt�m�vei �ltal kavart sz�rke pork�d, s az �rtatlan emberek, vagy m�s l�nyek most l�thatt�k csak, hogy mi maradt otthonukb�l, m�r aki t�l�lte a hatalmas haj� landol�s�t. Mindenki pr�b�lta eltakar�tani az otthon�nak a sz�tz�zott fal�t, hogy bejusson a h�z belsej�be, �s mentse, ami, vagy aki menthet�. De sajnos nem sok minden maradt meg.

A b�r belsej�ben a megmaradt sullust-i mozgol�dni kezdett, s ahogy fel�llt, letisztogatta mag�t, majd elindult, hogy megkeresse Quil-t. Az utols� parancs, amit f�n�k�t�l, Heinn-t�l kapott: ki kell �t szabad�tania! Min�l hamarabb.

Volt egy olyan gondolata, hogy otthagyja Heinn-t a birodalmiaknak, �s egyed�l megy az Er� ut�n, de sz�ks�ge volt Heinn-ra, hiszen nem tudja csak �gy megtal�lni, �s kitanulni a haszn�lat�t annak az er�nek: ahhoz kell egy t�rs! Igen �m, de hogy fogja kiszabad�tani? Ekkor jutott esz�be a megold�s: majd Quil kiszabad�tja! El is kezdett �sni a romok k�z�tt, hogy megtal�lja Quil-t, de el�re l�tta, hogy nem lesz egyszer�, ez�rt kiment az utc�ra, �s azt ki�ltozta a kintieknek, hogy a testv�r�t eltemett�k a romok, �s hogy seg�tsenek kiszabad�tani. Sok olyan v�laszt kapott, hogy „t�nj el innen, nek�nk is haltak meg rokonaink, �s van el�g bajunk!”. De egy id�s f�rfi megsajn�lta a sullusti-t, �s a seg�ts�g�re sietett. Bementek h�t a b�rba, �s elkezdtek �sni. A sok t�rmel�k k�z�tt tal�ltak poharat, t�ny�rt, s�t egy f�l asztalt is. Az ut�bbit remek �s�eszk�znek tal�lt�k, �gy h�t kett�t�rt�k, �s �gy folytatt�k munk�jukat. F�l �r�n kereszt�l �stak, mikor el�t�nt Quil feje. Ekkor azt�n megsz�lalt az id�s f�rfi:

- Azt mondtad, hogy a testv�red szorult be, de te sullust-i vagy, ez pedig egy ember!

A sullust-i lassan megfordult, felemelte a l�b�t egy pillanatra, �s hirtelen egy vibrok�st r�ntott el� a bal csizm�j�b�l. R�szegezte a f�rfira.

- H�t persze, hogy nem a testv�rem, de kellett valaki, aki seg�t nekem ki�sni!

Quil feje ek�zben mozogni kezdett; �bredezett. �gy �rezte mag�t, mintha a csillagrombol� nem is a b�ron landolt volna, hanem egyenesen az � test�n. Borzalmas volt, de a kezeit valamennyire tudta mozgatni, �gy teh�t ki�sta mag�t der�kig. Mikor a l�bait is siker�lt kiszabad�tani, fel akart �llni, de hirtelen er�s, sz�r� f�jdalom has�tott a jobb combj�ba.

- H�! Valaki seg�tsen! Nem tudok fel�llni. Azt hiszem, elt�rt a l�bam!

A sullust-i nem t�r�d�tt Quil ki�ltoz�s�val, �s az id�s f�rfi sem tehetett semmit, mivel a k�s az � tork�nak volt szegezve. A sullust-i k�zelebb l�pett egy kis l�p�ssel a f�rfihoz, �s el akarta v�gni a tork�t, de hirtelen meggondolta mag�t.

- Ide figyelj! Meghagyom azt az �rt�ktelen, mocskos �letedet, ha seg�tesz nekem…- A f�rfi v�ratlanul, humorral pr�b�lkozva belesz�lt a sullust-i mondat�ba (folytat�lagosan).

- A m�sik testv�redet ki�sni?- M�g mosolygott is hozz�, de a fejvad�sz �gy tett, mintha �szre se venn� a po�nt.

- Kuss, �s ne g�nyol�dj, mert a k�s az �n kezemben van!

- A fen�be is!- sz�lt k�zbe Quil inger�lten- Nem seg�tene valaki v�gre?

- Ha a tiszteletre m�lt� sullust-i uras�g megengedi…

- Seg�ts neki!- ki�ltott r� durv�n a sullust-i.

A f�rfi seg�tett fel�llni Quil-nek, majd a falhoz t�mogatta. Megtapogatta a combj�t. Azonnal �rezte, hogy t�r�tt.

- Orvos kell neki. De az itteni tudtommal halott.

- Van egy bar�tom a f�v�rosban, tal�n ha hozz� elvinn�tek, akkor el tudn� nekem int�zni a kezel�st.

- A f�v�ros messze van innen, �s nekem nincs j�rm�vem, de tal�n sullust-i bar�tunknak van.

- Ne sz�l�ts sullust-i bar�todnak. H�vj ink�bb Brutt-nak. Egy�bk�nt van egy sz�ll�t�haj�m a falu �szaki r�sz�n, azzal el tudunk vinni.

- Rendben, akkor indulhatunk. Gyere, gyere…

- Quil. Sz�l�ts Quil-nek.

- Ok�, Quil!

A f�rfi, �s Brutt kivitt�k Quil-t a b�rb�l, �s egyenesen a sullusti sz�ll�t�haj� fel� vett�k az ir�nyt. A haj� nem volt rossz �llapotban.  H�tul n�gy f�hajt�m� helyezkedett el, s ezek k�z�tt volt m�g t�bb kicsi is. A g�p alakja egyszer�, t�glalap-f�le volt, �s a pil�taf�lke sem t�nt ki annyira a haj� t�bbi r�sze k�z�l. Bel�l t�bb �l�ssor, �s m�g j�-n�h�ny rakt�rhelys�g, meg persze egy-k�t, a falon elhelyezett sz�m�t�g�p is volt. Besz�lltak. Brutt egyb�l bez�rk�zott a pil�taf�lk�be, m�g a f�rfi ott maradt Quil-lal, �s �vatosan lefektette �t az �l�sekre.

A haj� a magasba emelkedett, �s lassan, biztosan sz�llni kezdett a t�voli f�v�ros fel�.

- �breszt�, Quil, meg�rkezt�nk a f�v�rosba, de csak te tudod, hogy hol lakik a bar�tod. Brutt h�vatott t�ged a pil�taf�lk�be.

- Rendben, megyek. Seg�tesz, bocs�ss meg, mi is a neved?

- Sz�l�ts csak egyszer�en Doff-nak.

- Doff? Fura n�v, sohasem hallottam m�g. Milyen eredet�?

- Nem fontos. – v�laszolt kurt�n Doff.

A pil�taf�lke ajtaja kis szisszen�ssel kiny�lt, �s Brutt kiki�ltott rajta.

- Gyere m�r! Nem �r�nk r� eg�sz nap!

- J�l van, megyek m�r!

Quil elnavig�lta Brutt-ot bar�tja otthon�ig.

Kicsi, nyolcadik emeleti lak�s volt, �s ha messzir�l n�zte az ember, szinte nem is l�tszott m�snak, mint egy kis sz�rke falnak. Mikor kisz�lltak a sullust-i sz�ll�t�b�rk�b�l, Brutt csengetett a nyolcadik emeletre, egy percen bel�l m�r le is j�tt Quil bar�tja. Alacsony, fekete haj�, kb. 40 �ves f�rfi volt, kedves, vid�m arccal. De ez a vid�ms�g r�gt�n lefagyott az arc�r�l, mikor megl�tta az agressz�v kin�zet� sullusti-t. �m amikor a haj� ajtaj�n kil�pett Doff, Quil-t t�mogatva, kiss� bar�ts�goss� v�lt, b�r a sullustira m�g mindig gyanakodva n�zett.

- Hell�, Quil, �reg bar�tom, csak nem valami baj van a l�baddal?- K�rdezte bar�ts�gosan.

- De, bizony baj van, Tron! �gy n�z ki, elt�r�tt a jobb combom, az�rt j�ttem hozz�d, hogy h�tha te tudn�l nekem seg�teni.

- H�t persze, hogy tudok, de tal�n menj�nk fel, �s majd ott megbesz�lj�k, mi legyen.

Azzal odament Quil-hez, �s seg�tett Doff-nak t�mogatni.

Brutt nem mozdult m�g akkor sem, mikor Quil, �s k�t „t�mogat�ja” elmentek mellette. Doffot viszont visszatartotta kez�vel, �s a haj� fel� kezdte el vonszolni.

- Te elj�ssz velem, Moff, vagy Koff, vagy mit tudom �n, hogy h�vnak!

- Doff! �s nem �rtem, mi�rt kellene elmennem veled, mikor Quil-nek tudnia kellene, hogy…

- Kuss, �s nyom�s a haj�ba! Megy�nk kiszabad�tani Heinn-t!- Ord�totta le goromb�n Brutt.

- De h�t azt sem tudom, ki az a Heinn! �s am�g nem tudom ki az, �s hogy honnan, kit�l kell kiszabad�tani, addig nem mozdulok!- Makacskodott Doff.

- Majd �t k�zben elmondom! Most pedig be abba az �tkozott haj�ba!

Doff ez�ttal engedelmeskedett, �s elindult a haj� fel�. Majd �t k�vetve Brutt is besz�llt. A sz�ll�t� hajt�m�vei k�k f�nyt �rasztottak, �s m�r haladtak is a v�gtelen �r fel�. Brutt be�t�tte a koordin�t�kat, Doff pedig, mikor megl�tta azokat, igencsak meglep�d�tt.

- M�r megbocs�ss, de hova is megy�nk kiszabad�tani azt a valakit?

- C�l a Vadmacska csillagrombol�. Rem�lem, Heinn-nek siker�lt elhelyeznie a nyomk�vet�t.

Doff a kijelz�re pillantott, �s egyb�l tudta, hogy annak a Heinn-nak siker�lt elhelyeznie a nyomk�vet�t.

- Sz�val Heinn-t kell kiszabad�tanunk egy birodalmi csillagrombol�r�l. Na �s ki ez a Heinn?

- Heinn egy sullust-i bar�tom, �s munkat�rsam. – Brutt �gy �rezte, hogy a „munkat�rsam” sz�val egy kicsit sokat mondott, de am�g Doff nem �rdekl�dik t�ls�gosan, addig nincs baj.

- KB. Mikor �rkez�nk meg?

- �gy 45-50 perc m�lva, �s ez alatt az id� alatt csak �N besz�lek, �rtve vagyok?

Doff b�lintott.

Ez a 45-50 perc hamarabb eltelt, mint gondolt�k, �s mikor kil�ptek a hipert�rb�l, m�r l�tt�k a csillagrombol�t, amint fels�gesen, ak�r egy hatalmas sas, rep�l a kisebbek, gyeng�bbek f�l�tt. Ez esetben viszont csak egy gyeng�bb volt: a sullust-i haj�.

- Vader Nagy�r, n�h�ny �r�n bel�l meg�rkez�nk Abregado Rea-ra!- Jelentett b�szk�n, magabiztosan Threed Admir�lis.

- Remek, Threed Admir�lis! V�rom �n�ket. De nehogy k�ssenek!

- Igen, Nagy�r!- Threed nyelt egyet.

- Ha nem lesznek itt id�ben, akkor a h�r hamar eljut a Cs�sz�rhoz!

- Ott lesz�nk! A lehet� leggyorsabban �r�n bel�l!- Ny�g�tt Threed. Alig tudta visszatartani izgatotts�ggal kevert f�lelm�t, mert Darth Vader-n�l csak egyvalamit�l f�lt jobban: a Cs�sz�r haragj�t�l. Kir�zta a hideg, mikor erre gondolt. El is hessegette a sz�rny� �rz�st, �s csak arra koncentr�lt, hogy id�ben oda�rjen. �m ekkor v�ratlanul bej�tt a szob�ba egy birodalmi �gyn�k, hogy jelentsen. Az arc�n l�tszott, igencsak fontos jelent�sr�l van sz�.

- Threed… Admir�lis- Az �gyn�k�n kiss� meglep�d�ttnek t�nt Threed sz�m�ra, hiszen a legut�bbi jelent�st m�g egy kapit�nynak adta le, most pedig egy admir�lis �ll el�tte. De zavartalanul folytatta mondanival�j�t- egy sullust-i sz�ll�t�haj� tart fel�nk.

Threed-nek j� �rz�ke volt az ilyesmihez, �s val�sz�n�leg ez s�gta neki, hogy az a sz�ll�t�haj�, �s a rajta l�v� emberek, vagy tal�n sullustiak valami rosszban s�ntik�lnak.

- A haj� leg�nys�g�r�l tudunk valamit?- K�rdezte Threed.

- Igen, uram. Mind�ssze annyit, hogy k�t utasa van. Egyik�ket m�r ismerj�k. De a nev�t nem tudjuk.

Threed fej�ben �tvillant egy megvil�gosod�s f�le gondolat:

- H�t persze!- Ki�ltott fel az admir�lis, sz�v�ben hatalmas �r�mmel- Engedj�k be �ket, de ne hagyj�k, hogy eljussanak a b�rt�nblokkhoz! Oda csak egy bej�rat van. Ezt a bej�ratot z�rj�k el egy k�dolt l�zerfallal! A l�zerfal k�dj�nak adatt�rol�j�t mag�ra b�zom, ha elveszti, t�bbet nem l�p erre a csillagrombol�ra!- Threed, mik�zben ezeket a szavakat kimondta, �gy �rezte mag�t, mintha � lenne Vader Nagy�r, �s rem�lte, hogy a szerencs�tlen �gyn�knek is olyan �rz�se lenne, mint amikor Vader el�tt �ll: feszeng, izzad, �s folytan nyelnie kell. H�tborzongat�! Ezt minden birodalmi tiszt, technikus, �s test�r tudta.

- �rtem, Admir�lis �r!- Threed el�gedett volt a technikus nyel�seivel, �s arcizomr�ndul�saival. Nagyon �lvezte, hogy f�lnek t�le.