STAR WARS
A Császár Megbízása
1. Fejezet
Palpatine, aki immár 3 éve Császár volt, nyugodtan, mozdulatlanul szemlélte a Coruscanti reggelt a hatalmas, íves ablakon keresztül. Bár már Császári Palotának hívták, azért még mindig az előző, Régi Köztársaság hatalmas épületében székelt az Uralkodó. A szoba még mindig ugyanolyan volt, mint akkor, amikor csak főkancellár volt Palpatine: köröskörül bíborszínű tapéta volt a falon, és szobrok szinte mindenhol. Az asztal is a régi volt még. Palpatine egyelőre ragaszkodott ehhez a szobához. Csodálatos emlékei voltak erről a csodálatos szobáról: innen vezette a Jedik elpusztítását, itt lett Anakin Skywalkerből Palpatine tanítványa: Lord Vader, itt győzte le Mace Windu mestert Skywalker segítségével, és innen adta ki a 66-os parancsot…
Mint mindig, most is a fején volt a fekete csuklyája, amitől a szemét nem lehetett látni. Elégedetten figyelte a birodalma egyik legfőbb bolygóját. A nap éppen most kelt fel. A Birodalom napja felkelt… Már csak egyvalami idegesítette Palpatine Császárt…
A bíborborítású szoba nagy, díszes ajtaja halk szisszenéssel szétnyílt, és belépett rajta Tarkin, a Birodalom egyik legfőbb embere. Tarkin nem szólt, csak lassan lépegetett Palpatine tárgyalóasztala felé, ami mögött, háttal ott ült a Császár.
Palpatine persze tudta, hogy Tarkin az, és már várta is, hogy jöjjön.
A trónszék lassan megfordult Palpatinal.
- Nos, Admirális, összeszedte már a csapatot?
- Igen, Nagyuram.
- És mire jutott?
- Ők a legjobbak, Nagyuram! Mindannyian benne voltak egy-egy jediket gyilkoló osztagban a 66-os parancs alatt. Válogatott katonák. A növekedésgyorsító még nem ártott meg nekik, tökéletes kondiba vannak. Biztosíthatom, Nagyúr, hogy ez a valaha volt legjobb elit klón csapat. A galaxis 10 legjobb harcosa…
- Remek, remek – mondta lassan Palpatine. Halványan mosolygott. Tarkin a halál mosolyát látta a Császár arcán.
- Mikor vehetem szemügyre őket személyesen, admirális?
- Nagyjából 20 perc múlva, Uram.
- És hol?
- A kiképzőközpontban, Uram.
- Nem jó. Küldje fel őket ide!
- Igenis, Uram! – mondta Tarkin, majd meghajolt jó mélyen, aztán lassan elkezdett kihátrálni a teremből. Palpatine visszafordult az ablak felé a trónszékkel. Ekkor már Tarkin is előre fordult, és sietve elhagyta a termet. A gyönyörű ajtó szinte zajtalanul záródott az Admirális mögött.
Palpatine megint mozdulatlanná dermedt, és csak nézett ki az ablakon… Nem volt gondtalan ember. A Köztársaságból megmaradt demokráciaimádó, erőszakos kis lázadó szellemű szenátorok sok bosszúságot okoztak neki a kardoskodásukkal. Egyszerűen elhallgattatni pedig még nem akarta őket, mert az általuk képviselt bolygók még nem érezhették meg eléggé a Birodalom előnyeit, és Palpatine, akármilyen kegyetlen uralkodó volt is, nem akarta legyilkolni a kételkedő világok lakosait. Persze ha fegyverrel lázadnának, megöletné őket…
20 perc telt el Tarkin távozása óta. Palpatine még mindig egy helyben ült. Aztán a tárgyalóasztalán lévő holovevő halk csipogással jelezte a hívást. Palpatine megfordult, megnyomott egy gombot, és ezzel megnyitotta a kapcsolatot a hívó féllel. Tarkin volt az. Az asztalba épített szerkezetből kissé recsegve jött át Tarkin hangja, és a kék holokép is remegett egy kicsit.
- Megérkezett az elit alakulat, Nagyúr!
- Küldje fel őket, admirális.
Tarkin erre csak bólintott, aztán bontotta a kommunikációt. A kb. 25 cm magas holokép eltűnt.
Aztán szinte azonnal kinyílt az ajtó, és bemasírozott rajta 10 férfi. Mindannyian ugyanolyanok voltak. Klónok. Jango Fett Kaminon készített klónjai. Egyformák, és mégis kiválnak a többiek közül. Egy sorba rendeződtek Palpatine előtt, majd egyszerre mélyen meghajoltak. Palpatine lassan felállt, és odasétált a klónokhoz. Mindannyian ugyanolyan ruhában voltak. Méregzöld melegítőnadrág és méregzöld rövid ujjú póló. Izmosak voltak. Nem voltak kigyúrtak, de azért látszott rajtuk, hogy erős emberek. Mindannyian ugyanolyan, komoly arcot vágtak. Mindannyiuknak ugyanolyan rövid fekete hajuk volt. Tökéletes klónok voltak. A kezüket a hátuk mögött összefogták, és kihúzták magukat.
Palpatine egyenként végignézte őket, aztán visszasétált az asztalához, lehajolt, és elővett egy kis zseb-holovetítőt., majd a klónokhoz fordult.
- Még nem tudják, hogy miért szedettem össze magukat. Nos, azért, mert, mint tudják a 66-os parancsot túlélte pár jedi. Ezekre a jedikre ráállítottam az új tanítványomat, Lord Vadert. Ő folyamatosan irtja ezeket a jediket. Ezért ő roppantul elfoglalt. Viszont van egy jedi, egy padawan, aki rengeteg fejfájást okozott nekem. Őt kell maguknak elkapniuk.
- Egy padawan, uram? – kérdezte az egyik klón.
- Igen, de nem akármilyen padawan. Erős… és szerencsés is.
- Hol találjuk, Uram?
- Nem tudom… De legutoljára a Bespinen látták. Már nincs érvényben rá a galaktikus körözés, mert túl nagy felhajtás lenne, ezért titkos az akció, amennyire lehet!
A beszélő klón erre csak bólintott egyet.
- És még egy dolog – mondta Palpatine – élve hozzák elém. Személyesen akarok véget vetni a problémának…
- Úgy lesz, Nagyúr! Mikor indulunk a küldetésre?
- Hamarosan. Innen már Tarkin Admirális és az ő beosztottjai intézik a dolgokat. Őket tettem felelőssé mindenért. Maguknak csak el kell fogniuk, és idehozniuk azt az embert – és ezzel Palpatine aktiválta a markában lévő holovetítőt, amin egy fiatal férfi arcképe jelent meg. Végig mutatta a klónoknak az arcképet, aztán odaadta a készüléket a csapatvezetőnek.
A vezetővel az élen a klónok elhagyták a termet. Palpatine mosolygott, és végignézte, ahogy kivonulnak a klónok a teremből. Nagyon elégedett volt velük. Nem látta őket akcióban, de érezte, hogy remek csapatot állított össze. Ahogy a klónok kimentek, Tarkin (miután kint eligazította, és átadta őket egy emberének).
Nos, Nagyuram, mit szól a csapathoz?
- Meg fogják tenni a dolgukat, érzem… - mondta Palpatine a szokásos, hátborzongató, mély, rejtélyes hangján – jó munkát végzett.
Az újonnan összeválogatott elit klón osztag katonáit egy Birodalmi tiszti ruhát viselő férfi a szűk folyosón át bevezette egy elég nagy terembe, ahol a felszerelésük volt. Odabent a falon voltak két oldalt elhelyezve a felszerelések és fegyverek. A katonák arcán elégedettség látszott halványan, amikor meglátták a kiváló fegyvereket, és felszereléseket. Nem hagyományos klón ruhákat kaptak. Fekete, belül páncélozott kommandós ruhát, hátul szoknyával, mint a légionistáknak, vagy különleges egységeknek szokás. gránátövek is voltak, pisztolyok, „mini” rakétavetők, és persze egy hátizsák, amiben ejtőernyő, túlélő készlet, meg ilyesmik voltak. Volt még egy erősebb karabélyuk is. azon kívül egy kis vibrokés is, meg egy sisak, amit egy mozdulattal össze lehet hajtani, és a hátizsákba tenni. Ezeket a felszereléseket külön nekik készítette a Császár, ezzel is mutatva, hogy fontos számár az akció… a klónok felkapták a felszerelést. Készen álltak arra, hogy kidobják őket a Bespinen…
|