14. FEJEZET

Ahogy a sorosuub 3000 kil�pett a hipert�rb�l, Redd m�r fordult is a m�szerfal fel�, hogy megkeresse a t�maszpontot. Meg is tal�lta. A hatalmas luxushaj�val nem volt k�nny� lesz�llni az ilyen terepen, ez�rt ezt Shila csin�lta. Ahogy lesz�lltak, Redd m�r nyomta is a r�mpa nyit�gombj�t. A jedi �s a l�ny m�r azel�tt kim�szott, hogy a r�mpa teljesen leereszkedett volna, �s m�r rohantak is a t�maszpont fel�. Az ajt�, amin r�gebben Redd, �s m�g el�tte tan�tv�nya is bej�tt, azonnal kiny�lt. A folyos�kon futottak. Eg�szen a r�gi hang�rig, ahol Redd a faldarabot l�tta. Mi�ta Redd itt j�rt, persze semmi nem v�ltozott. Most m�r nem siettek. Lassan, �s figyelmesen n�ztek k�r�l. Azt�n Shil�nak t�nt fel a sz�t�gett n�v�ny. Sz�lt is Reddnek, hogy j�jj�n, �s n�zze meg. Redd megszagolta az �gett n�v�nyt.

- Ezt nem egyszer� t�z �gette meg – jelentette ki a jedi mester magabiztosan.

- Mi�rt vagy ebben olyan biztos – k�rdezte Shila – �s egy�ltal�n, mif�le m�s l�ng �gethette volna meg itt?

- Ha nem t�z, akkor �ram. Azt nem tudom, hogyan kapott ez a szeg�ny n�v�ny ekkora fesz�lts�get.

- H�t, szerintem nem v�letlen�l.

- Az biztos… de ki �s mi�rt?

- Fogalmam sincs – mondta Shila – de erre �gy nem fogunk r�j�nni. M�shol kell keresg�ln�nk. Szerintem v�ljunk sz�t.

- Nem, az nem lenne okos d�nt�s. Ez a hely tele van olyan ajt�kkal, amik m�g�tt a hal�l v�r, konkr�tan egy foly�nyi v�z form�j�ban… Egy�tt kell maradnunk. Mikor itt j�rtam, �n is majdnem meghaltam.

- �n is tudok vigy�zni magamra – mondta a l�ny kiss� b�szk�n – sokf�le helyen j�rtam m�r.

- De nincsenek jedi �rz�keid! �n is azoknak k�sz�nhetem, hogy most nem vagyok valahol a v�z alatt ezen a t�maszponton! Majdnem kinyitottam egy ajt�t, ami beengedi a kinti foly�t a t�maszpontra!

- Igazad lehet… maradjunk egy�tt… - egyezett bele a l�ny. �gy h�t elindultak. El�sz�r ahhoz a szikl�hoz vezetett �tjuk, amit Redd legut�bbi l�togat�sa sor�n l�tott itt. Ez volt az a szikla, amir�l leszedte a faldarabot a n�vvel. Amint oda�rtek, Redd maga m�g� utas�totta Shil�t, �s az Er� seg�ts�g�vel megpr�b�lta kimozd�tani a hatalmas sziklagoly�t, de az nem mozdult. Be volt szorulva a sz�k falak k�z�. Redd bel�tta, hogy az Er�vel nem tudja kimozd�tani a k�vet, ez�rt leakasztotta az �v�r�l a f�nykardj�t, �s azzal v�gta ki a k�vet. Ezut�n m�r az Er�vel k�nnyen ki tudta g�rgetni a szikladarabot. A szikladarab m�g�tt pedig nem l�ttak semmit, csak s�t�ts�get. Redd �jb�l el�vette a f�nykardj�t, hogy vil�g�tson, �s elindult a s�t�ts�gbe. Shila k�vette. A l�ny nagyon izgatott volt. 

Ahogy Redd �s Shila bel�ptek a s�t�ts�gbe, l�mp�k gyulladtak fel k�r�l�tt�k egy kis kabinban. Most l�tt�k, hogy egy utaz�kabinban vannak. Az ajt� lecsap�dott m�g�tt�k, �s a kabin rendk�v�li sebess�ggel megindult el�re.

- Mi a fene? – k�rdezte Shila.

- Nem tudom, mi ez az eg�sz, de nem tetszik! – mondta aggodalmasan Redd.

- Vajon hov� mehet�nk? – vetette fel a l�ny.

- Fogalmam sincs, de rem�lem, min�l hamarabb oda�r�nk…

A k�t meglepett utas kb. 40 percet utazott hatalmas sebess�ggel a sz�k kis kabinban, amiben nem volt semmilyen k�nyelem, de m�g egy kis sz�k sem. Azt�n meg�rkeztek. A kabin jobb fala felcsap�dott. Az ajt� m�g�tt egy viszonylag r�vid k�folyos� volt. Vil�g�t�s nem nagyon volt rajta; csup�n egy k�t r�gi, piszkos l�mpa rem�nytelen, er�tlen f�nye pisl�kolt a folyos�n. Redd csak n�zett.

- Hol vagyunk – k�rdezte halkan Shil�t�l. A l�ny szint�n nagyon meg volt lep�dve. Halkan v�laszolt Redd halk k�rd�s�re.

- Olan b�zis�n…

- Micsoda? – ki�ltott Redd most m�r hangosan.

- Ez csakis Olan b�zisa lehet… mindenhol ilyen folyos�k vannak, �s ilyen l�mp�k… - felelte m�g mindig nyugodtak a l�ny. Redd k�zben lassan kil�pett a kabinb�l. Shila k�vette.

Nem mentek gyorsan. Redd ment el�l. Nem vette el� a f�nykardj�t, mert �gy gondolta, m�r nem fognak szolg�kkal tal�lkozni, vagy ha igen, akkor azt el�re meg�rzi…

A l�ny �s a jedi viszonylag sok�ig mentek an�lk�l, hogy b�rmilyen �lettel is tal�lkozhattak volna a patk�nyokon, �s cs�t�nyokon k�v�l. Azt�n egy ajt�hoz �rtek, amin csak egy kis r�csos ablaka volt, amin csak egy v�konyabb k�z f�rhetett �t. Mostm�r nem mentek olyan lassan. Amikor a kis ajt�hoz �rtek, az felcsap�dott, Redd pedig bel�pett rajta. Shila meg�llt, �s Redd ut�n ny�lt, hogy ne menjen be, de m�r k�s� volt: az ajt� lecsap�dott. M�g Shil�t is majdnem meg�t�tte. Redd h�traperd�lt, �s Shila fel� n�zett a kis r�csos ablakon, �szre sem vette, hogy m�g�tte mozgol�dik valami.

- Redd, mondd, hogy nem egy nagy, egyenetlen, k�fal� teremben vagy, aminek a m�sik v�ge nem l�tszik? – k�rdezte a l�ny kiss� elkeseredett hangon.

Redd sz�tn�zett, azt�n felelt.

- De, pontosan olyan a hely, amilyennek mondod. Ez az ajt� pedig van vagy 1 m�ter vastag. De mi�rt olyan nagy baj, hogy itt vagyok. �t tudom v�gni magamat a m�sik oldalra, s�t, ink�bb neked kellene ide j�nn�d, mert onnan, ahol te vagy, nincs �t m�sfele!- mondta nyugodtan Redd.

- Redd, ki kell jutnod onnan! – mondta izgatottan a l�ny.

- Akkor a rancorn�l vagyok, igaz? – k�rdezte Redd olyan hangon, mint aki tudja, hogy egy kis balszerencse miatt most val�sz�n�leg meghal…

- Igen! �s j� lenne, ha el�kapn�d a kardodat, miel�tt a rancor idef�rad hozz�d, �s meg tal�l enni! – mondta Shila kicsit m�rgesen.

- Igazad van – mondta Redd, �s m�r akasztotta is le az �v�r�l a f�nykardj�t. M�g nem kapcsolta be, mikor a rancor felugrott m�g�tte, �s a terem m�sik v�g�b�l olyat vert a padl�ra a kez�vel, hogy Redd, s�t, m�g Shila is elesett.

A hatalmas rancor a f�ld�n fekv� Redd fel� indult. Ek�zben Shila, b�r tudta, hogy k�ddal van v�dve az ajt� z�ra, m�gis pr�b�lkozott a kinyit�s�val. Egyel�re nem siker�lt.

Redd felt�p�szkodott, a rancor viszont m�r ott is volt.

A rancor terme viszonylag magas volt. Fel�l pedig (eg�szen a plafon alatt) volt a rancor terem kezel�inek szob�ja. a k�t rongyos �r vigyorogva n�zte a r�csokon kereszt�l, hogy a rancor lecsap Reddre. Nem �rdekelte �ket, hogy ki ez a jedi, �s azt sem tudt�k, hogy az ajt� r�cs�n kereszt�l besz�lt valakivel, �gy nem csin�ltak semmit, csak �lvezt�k a show-t.

A rancor olyan er�vel csapta oldalba a jedit, aki m�g sosem k�zd�tt rancorral, �s nem nagyon ismerte a fajt, hogy Redd az oldals� falnak rep�lt, a f�nykardja pedig egyenesen be az �r�k r�csos ablak�n.

- Ne, most van baj… - mondta mag�ban Redd. A jedi felugrott a rancor fej�re, viszont miel�tt Redd b�rmit is csin�lhatott volna, a rancor nagy lend�lettel oldalra csapta a fej�t, Redd pedig e f�ldre puffant. A rancor k�sz�lt lecsapni, de most Redd l�pett el�bb.

Redd gyorsan lecsatolta az �v�r�l a kommlinkj�t, �s teljes er�vel a rancor szem�hez v�gta. A vad�llat l�that�an f�jlalta a szem�t, �s nem foglalkozott Reddel. Ez alatt Redd odarohant az ajt�hoz.

- Shila, dugd �t a r�cson a kardodat. – mondta a l�nynak. Shila pedig m�r csatolta is le a h�t�r�l a kardot.

- Siess, a rancor nem olyan nyafi j�sz�g, hogy eg�sz nap f�jlalja a szemecsk�j�t! – mondta Redd, �s most nem csak viccelt, mert a rancor m�r felocs�dott, �s elindult fel�.

Shila a r�cson kereszt�l �tadta Reddnek a kardot. Redd pedig felugrott a rancor fej�re. Bele akarta d�fni a kardot a hatalmas �llat fej�be, de megfeledkezett arr�l, hogy ez nem f�nykard, vagyis nem megy �t csak �gy mindenen. A rancorr�l tudni kell, hogy h�t�t �s fej�t egy nem t�l felt�n�, de vastag �s er�s szarup�nc�l v�di. A jedi olyan er�vel (nem is teljesen fizikai er�vel) d�fte a kardot, hogy az egyszer�en elhajlott. Redd csal�dott volt.

- Na, most van egy sarl�m… remek! – mondta zih�lva. Ez az eg�sz kardos dolog egy m�sodperc alatt t�rt�nt, azt�n a rancor nagy lend�lettel ism�t elhaj�totta a jedit. Most viszont Redd eg�szen a plafonig rep�lt. R�ad�sul az �r�k r�cs�hoz. A sarl�szer� kard fogott annyit a „rep�l�sen”, hogy Redd meg tudjon kapaszkodni a r�csban. Bent az �r�k persze l�tt�k ezt. Hirtelen�l �rte �ket. A k�t �r nem a szokv�nyos szolgaruh�ban volt. Egy rongyos nadr�g �s piszkos fels� volt rajtuk. Redd nem sok j�t n�zett ki bel�l�k. Igazi senkih�zi fick�k lehettek.

Az egyik �r, amelyik hamarabb reag�lt az esem�nyre, kereste a t�rgyat, amivel leszedheti a jedit, a pisztolya viszont a szoba egy t�voli pontj�n volt egy asztalon (ahogy t�rs�� is), �gy ijedt�ben a f�ld�n hever� deaktiv�lt f�nykardot kapta fel. Redd arc�ra r�m�let �lt ki. Nem att�l f�lt, hogy az �r (mint egy k�pzett jedi) megt�madja �t a f�nykarddal, hanem att�l, hogy a tah� �r, akinek fogalma sincs arr�l, hogy milyen komoly fegyver van a kez�ben, valami ostobas�got csin�l, pl. �tv�gja a r�csot… M�g az a szerencse, hogy a rancor nem �rte el Reddet.

Az �r nem nagyon tudta, mit csin�l, de nem habozott, megnyomott a kardon egy gombot. Redd balszerencs�j�re az aktiv�l�-gomb volt az. Az �r nagy csod�lattal n�zte a gy�ny�r� z�ld peng�t, amint kij�n a markolatb�l. Redd l�tta az �r�n, hogy egy kicsit zavarja a s�lytalan penge. A jedi rem�lte, hogy a buta �r nem fogja haszn�lni a kardj�t.

Az �r nem tudta, mit kezdjen a karddal. Nem is akarta meg�lni Reddet, csak le akarta juttatni a rancorhoz, ez�rt a f�nykarddal �vatosan „megb�kte” az egyik vastag, edzett ac�lr�csot. Amint a z�ld penge hozz��rt a r�cshoz, azonnal �tv�gta. A r�cs m�g ki is esett, mivel az �r megijedt a kard ereje l�tt�n, �s visszar�ntotta a kardot, az pedig a r�nt�s miatt kiv�gott m�g egy r�csot. Ezt Redd vill�mgyorsan kihaszn�lta, �s a kezeivel (mivel a k�t kiv�gott r�cs azon kett� k�z�tt volt, amikbe � kapaszkodott) ber�ntotta mag�t az �r�k szob�j�ba. Ek�zben persze a m�sodik �r m�r hozta is a pisztolyokat, de miel�tt t�rs�nak adhatott volna egyet, vagy t�madhatott volna, Redd az Er�vel maga fel� r�ntotta a fegyvereket (bele�rtve saj�t f�nykardj�t is). Csak a f�nykardot fogta meg, a k�t pisztolyt hagyta, hogy a h�ta m�g�tt kirep�lj�n egyenesen a rancor term�be. Az �r�k f�lve n�zt�k a jedit.

- Nos, fi�k, ha megszerzitek a fegyvereiteket, b�k�n hagylak titeket – b�r Redd tr�f�s hangon mondta ezeket a szavakat, egy�ltal�n nem viccelt. Tudta, hogy a k�dex t�rv�nyei szerint nem l�kheti �ket a rancor el�, viszont azt is sejtette, hogy a rancornak van valahol egy sebezhet� pontja, ahova el�g egy fokozott erej� l�zerl�v�s, �s a rancor meghal. Sajnos � maga nem ismerte ezt a pontot, viszont sejtette, hogy az �r�k ismerik…

Az �r�k gondolkod�s n�lk�l fogtak k�t k�telet, kik�t�tt�k magukat a szob�ban, azt�n kiugrottak. Mikor le�rkeztek, Redd (ahogy meg�llapodtak) elv�gta a k�teleket. A rancor viszont nem kegyelmezett. Az egyik �rt azonnal elkapta. Felemelte hatalmas mark�val, azt�n egyszer�en (�lve) a sz�j�ba t�mte.  Ez alatt szerencs�tlen �r ord�tott ugyan, de ez persze semmit sem �rt, a rancor felfalta.

A m�sik �r futott a pisztolyok ut�n, ahogy csak b�rt. El is �rte a pisztolyt, de esze �g�ban sem volt r�l�ni a rancorra. Megijedt, �s �szvesztve rohant az egyetlen ajt� fel�, ami kivezetett a teremb�l. � tudta a k�dot, �gy ki tudta nyitni az ajt�t, de m�g �gy is majdnem elkapta a rancor.

Mikor az �r kil�pett az ajt�, �s megl�tta a twi’lek l�nyt, nagyot n�zett, �s r�fogta a pisztoly�t.

- H�, te nem az a riporter vagy, aki megsz�k�tt? – ki�ltott meglepetten a piszkos, tah� �r.

- De, az vagyok, �s jobb lesz, ha ideadod azt a pisztolyt! – mondta neki Shila parancsol�lag.

- Dehogy adom, bolond n�! – sz�lt vissza az �r.

- Add ide a fegyvert! Te is tudod, hogy a jedi bar�tom ellen nincs es�lyed!

- Nem fog pof�zni az az eszement ak�rki, ha a kis torkodnak szor�tom ezt a sz�p pisztolyt! – mondta vigyorogva az �r – k�l�nben is, ha a bar�tod le akar j�nni, a rancor sz�pen megeszi!

- El�bb halok meg, mint hogy hozz�m �rj! – mondta Shila.

- Akkor meghalsz! – ki�ltott r� az �r, de Shila m�r fel volt erre k�sz�lve, �s kir�gta az �r l�b�t. Az �r a f�ldre zuhant. Shila ekkor el�r�ntotta a h�t�r�l a kardot, �s a tork�nak szegezte.

- Tedd le a pisztolyt! Szomor�, hogy csak most �rted meg…

- Rendben, te nyert�l. Itt a pisztoly, csak ne b�nts! – mondta az �r, s letette maga mell� a pisztolyt. A l�ny lehajolt, �s felvette.

Redd, miut�n l�tta, hogy mi lett az �r�kkel, kicsit k�r�ln�zett a szob�ban, ahol volt: egy igazi koszf�szek volt. L�tszott rajta, hogy soha nem takar�tott�k, r�ad�sul m�g ez a k�t tah� �r is itt �lte a f�l �let�t… nagyon lelakt�k a szob�t, ami egy�bk�nt nem is volt olyan kicsi. Volt bent egy csom� poros, mocskos polc tele vackokkal, meg egy asztalka. Az �r�k itt k�rty�ztak, ettek, ittak. Most �ppen egy pakli sz�tsz�rt k�rtya, �s egy f�lig �res �veg er�s szeszes ital. Redd lassan odas�t�lt az asztalhoz, felvette az �veget, �s belen�zett: valami gusztustalan piros l�tty volt benne. Redd beleszagolt: borzalmas volt, �gy vissza is tette a mocskos asztalra. Azt�n tov�bb n�zel�d�tt a szob�ban, de nem tal�lt semmi k�l�n�set. Mikor ezzel v�gzett, a szob�b�l kivezet� egyetlen ajt�hoz ment. Az ajt� nem ny�lt ki. A jedi nem nagyon er�ltette, mert nem akarta felvonni mag�ra az esetleges tov�bbi �r�k, vagy rosszabb esetben, harcosok figyelm�t. Kiterjesztette a jedi-�rz�keit, de el�g bizonytalan jeleket siker�lt fognia, �gy nem merte m�g f�nykarddal kinyitni az ajt�t. Azt�n r�vid gondolkod�s ut�n kital�lta, hogyan lehetne megoldani, hogy ne kelljen kiv�gnia semmit, de ki tudjanak menni – Shila tal�n tudhat valamit – gondolta. Vissza is futott a r�csos ablakhoz, de semmit nem l�tott az ajt�b�l, sem tudott kij�nni. Redd gondolkodott…ami m�g�tt Shila volt, mert a rancor ott �llt. Szerencs�re nem tudott beny�lni a l�ny ut�n, viszont �