15. FEJEZET

Ek�zben lent Shila megk�t�zte az �rt a n�la l�v� k�t�llel. A l�ny tudta, hogy ki kell innen jutnia, de � sem tudta, hogy hogyan is csin�lja ezt. Azt tudta, hogy Redd fent van az �r�k szob�j�ban. Shila gondolkodott egy p�r percig, azt�n el�vette a pil�taruha �v�n l�v� kommlinket, �s h�vta Reddet.

- Redd, itt vagy? – k�rdezte.

- Itt, minden rendben odalent?

- Tudn�l nekem seg�teni valahogy? – k�rte Shila – itt van ez a rohadt rancor, �s teljesen el�llja az egyetlen utat!

- Valahogy el kellene csalni onnan, de ez m�g nem is lenne olyan nagy gond, az viszont m�r igen, hogy valahogy neked fel kell ide m�sznod.

- Nem csin�lhatn�nk meg azt, hogy te leugrasz, �s a rancor kez�be v�god h�tulr�l a f�nykardodat, �n addig kij�v�k a foglyommal egy�tt, mert ha minden j�l megy, akkor a rancor veled lesz elfoglalva. Te ugye valameddig tudod tartani a rancort?

- Igen, azt hiszem.

- Remek, sz�val akkor te feltartod a rancort, �n addig az ablak alatti falhoz megyek, �s a pisztollyal belel�v�k a rancorba. Ha minden j�l megy, akkor a rancor ez�ttal fel�m fordul, �s te m�r indulhatsz is ide hozz�nk, hogy tartsd a rancort.

- De csak magamat tudom megv�deni a rancorral szemben, t�ged nem.

- Nem is kell. Neked csak annyi dolgod lesz ekkor, hogy megfogj engem, �s felugorj velem a r�csokig, ahol m�r nem �r el a rancor, �n pedig, miel�tt ugran�nk, a foglyot odavetem a rancor el�, mit sz�lsz?

Redd odafent s�hajtott egy nagyot, azt�n beleegyezett – Rendben, csin�ljuk.

A kis akci�juk m�k�d�tt is eg�szen addig a r�szig, ahol Shil�nak ki kell sz�knie, m�g a rancor Reddel foglalkozik, ez azonban nem siker�lt, mert amikor Shila �s a fogoly kirohantak, a fogoly elki�ltotta mag�t.

- Meghaltok ti is velem egy�tt! – az �r torokb�l ord�tott, ez�rt a rancor fel�j�k fordult, amikor m�g kb. 20 m�tert kellett volna futniuk az ablakok alatti falig. Most m�r ez lehetetlen volt, �gy Shila nem is pr�b�lkozott. A rancor k�zel�tett fel�j�k. Shila lassan h�tr�lt a sz�rny el�l a fogollyal egy�tt, de persze tudta, hogy ezzel nem sokat �r. Redd ek�zben „felszabadult”. L�tta, hogy a rancor mindj�rt meg�li a bar�tj�t, de meg�rizte a hidegv�r�t, �s gyorsan kital�lta, hogy hogyan mentheti meg. Odarohant a r�csos ablak alatt l�v� falhoz, megfogta az egyik k�telet, megp�rgette, �s egy hatalmas dob�ssal �tvetette a k�telet a rancor bal (vagyis Redd fele l�v�) karj�n. A rancor egy�ltal�n nem foglalkozott a k�t�llel, csak ment tov�bb Shila �s foglya fel�, Redd viszont pont erre sz�m�tott, �s sz�pen, tartva a rancor temp�j�t, s�t�lt az �tvetett k�t�llel, aminek m�sik v�g�t ek�zben a derek�ra k�t�tte. A rancor Redd szerencs�j�re azt a m�dszert v�lasztotta �ldozatai megev�s�re, amit mindig is szokott: felemelte a karj�t (azt, amelyikhez Redd volt k�tve) j� magasra, �s balr�l jobbra a mark�val csapott egy hatalmasat. Ezzel az volt a c�lja, hogy a mark�ba vegye a k�t �ldozatot, �s a sz�j�ba tolja �ket, ahogy azt a m�sik �rrel is tette. De mikor lecsapott, Shil�nak m�g pont volt annyi helye, hogy h�traugorjon, b�r a has�n let�pte az egy�bk�nt er�s pil�taruh�t. Shila a ruh�j�ra n�zett: h�tul nem szakadt ki, csak el�l, a has�n�l. Ez persze csak egy pillanat volt.

Amikor Shila h�traugrott, az �r nem kapcsolt id�ben, �gy a rancor �t kapta el. Viszont nem ez volt az egyetlen t�rt�n�s: ahogy a rancor lend�tette a bal karj�t, Redd (mivel hozz� volt k�tve) nagy sebess�ggel lend�lt egyet. �s ahogyan azt tervezte, rep�l�s k�zben elkapta Shila derek�t, �s mag�val r�ntotta. A rancor nem vette m�g a sz�j�ba az �rt, aki Shila foglya volt, hanem csak csapott egy nagyot, �s a kez�be vette, �gy Reddnek m�g volt annyi lend�lete, �s a k�t�l is el�g hossz� volt hozz�, hogy gyorsan el�kapja a f�nykardj�t, �s amikor k�rbelend�l a rancoron, tiszta er�b�l beled�fte a f�nykardot a rancor has�ba. Remek terv volt, de a v�ge el�g kellemetlen is, mert a v�g�n egyenesen nekiv�g�dtak a rancornak…

Miut�n becsap�dtak, visszaestek a kem�ny, g�r�ngy�s padl�ra. A rancor k�zben egy h�rg�sbe �tv�ltoz� �v�lt�ssel kim�lt.

Shila m�r fels�hajtott, de az imm�r halott rancor hatalmas, mocskos teste d�lni kezdett egyenesen r�juk. Mindketten a f�ld�n fek�dtek.

- A francba! – mondta Redd halkan, �s idegesen, �s m�r fel is ugrott. Feltartotta kezeit, �s az Er� seg�ts�g�vel megtartotta a rancor test�t, de l�tszott rajta, hogy nagyon neh�z neki. Ekkor m�r Shila is felpattant.

- Fuss ki a test al�l! – ki�ltott a l�nyra Redd. Shila persze azonnal rohant is ki a hatalmas test al�l.

Azt�n Redd vett egy m�ly l�legzetet, �s egy gyors jedi-ugr�ssal � is kijutott a tetem al�l. Ott �lltak egym�s mellett, egy d�gl�tt rancor, �s egy f�lig megr�gott �r mellett.

Shila m�r indult volna fel a r�csos ablakhoz, de Redd m�g �llt.

- Redd, mi�rt �llsz m�g, gyere – s�rgette a l�ny.

- �rzem, hogy valami m�g hi�nyzik, de nem tudom mi… - felelte a jedi mester. Shila nem sz�lt t�bbet, csak n�zte, ahogy a mester lehunyja a szemeit, �s gondolkodik. Azt�n esz�be jutott.

- Jaj, ne, a f�nykardom! A rancor alatt van… - mondta gondterhelt hangon Redd.

- Uh, az sz�p – v�lem�nyezett Shila – most mi lesz, fel�ll�tod a tetemet?

- Azt kellene tennem, de nem biztos, hogy fel tudom emelni.

- Mi�rt nem, az el�bb m�g meg tudtad tartani – �rtetlenkedett a l�ny.

- Tudod, Shila, megtartani �s megemelni valamit teljesen m�s ekkora m�retekben. De meg kell pr�b�lnom – azzal a jedi mester a tetem fel� fordult. Kezeit mellkas-magass�gba tartotta, �s lehunyta a szemeit.

Shila l�tta jedi bar�tj�n, hogy m�r pr�b�lkozik. Figyelte a f�rfi kezeit, �s szinte l�tta az Er�t. Olyan dolog volt ez a l�ny sz�m�ra, amihez foghat�t m�g soha nem l�tott, �s val�sz�n�leg nem is fog. Ha majd hazat�r, �s Redd megengedi, akkor ebb�l tutira �r egy cikket. Csak jusson haza �lve… az eddigiek alapj�n ez nem volt biztos.

Tov�bbra is figyelte Redd kezeit. L�tta, hogy a mester kezein megv�ltozik valami: mintha az eg�sz k�zfej fesz�lne, remegne. �s nem is l�tta rosszul, Redd kezei remegtek. Azt�n a rancor elkezdett emelkedni, de nem az eg�sz test, csak a fele. Shila ebb�l m�r �rtette, hogy Redd nem akarja teljesen megemelni a rancort, csak az oldal�ra ford�tani, hiszen �gy is ki tudja venni a f�nykardot al�la. Shila j�l l�tta Redd sz�nd�k�t.

A rancor oldalra az oldal�ra d�lt. Redd ekkor elengedte a testet. Egy nagy s�hajt�s ut�n Redd odas�t�lt, ahol a rancor az el�bb fek�dt. Most m�r csak Redd f�nykardja volt ott. a kard m�r nem volt aktiv�lva. Redd felvette, �s egy kicsit megt�r�lgette a ruh�j�ban, b�r nem volt nagyon piszkos.

- Na, most m�r mehet�nk, Redd? – k�rdezte Shila.

- Persze, induljunk – v�laszolt Redd nyugodtan, s azzal odas�t�lt a l�nyhoz, �tkarolta a derek�t, er�t gy�jt�tt, �s egy k�l�n�sen nagy ugr�ssal �ppen el�rte a r�csot a jobb kez�vel.

- Shila, fel tudsz m�szni, mert �n �gy, hogy a karomban vagy, nem nagyon – k�rdezte egy kicsit szorongva Redd.

- Megpr�b�lom – mondta Shila, �s m�r kezdett is kik�sz�l�dni a jedi mester kezeib�l.

Term�szetesen Redd nem engedte el a l�nyt, am�g nem tud biztosan, k�t k�zzel megkapaszkodni. Shila kicsit szorosan volt a jedi karj�ban, �s nem volt k�nny� kics�sznia a k�z al�l, de v�g�l siker�lt, �s mikor m�r a l�ny combja is kint volt Redd szor�t� kezeib�l, a jedi elengedhette �t. Shila ezut�n m�r gyorsan be tudott m�szni, �s miut�n m�r k�t k�zzel kapaszkodhatott, �s nem kellett fognia a l�nyt, Redd is k�nnyed�n bem�szott a szob�ba.

Mindketten bent voltak h�t az �r�k szob�j�ban.

- Shila, te tal�n egy kicsit jobban ismered ezt a helyet, �gy tal�n tudhatod, hogy hogyan ny�lik ez a vacak ajt�.

- Mi�rt nem nyitottad ki f�nykarddal? – k�rdezte a l�ny.

- Gondoltam r�, de azt�n megfordult a fejemben, hogy ha valaki van odakint, �s azt l�tja, hogy az ajt� „nem term�szetes m�don” ny�lik ki, megt�mad, �n pedig nem szeretn�k felt�n�st, eddig is volt vele el�g bajunk ezen az �tkozott helyen. Sz�val nem tudod v�letlen�l, hogyan ny�lik ez?

- Nem, de biztosan ny�lik bel�lr�l is, mert az �r�knek valahogyan ki kellett j�rniuk – mondta a twi’lek l�ny, s elkezdett kutakodni az ajt� k�r�l, m�gnem tal�lt egy porlepte, kb. 3 cm hossz� v�kony kis v�jatot.

- Megvan. Ez nem k�dos, nem is biztons�gi kulcsos, hanem bel�p�k�rty�s ajt�.

- �h, a francba is, hogy nem jutott ez nekem eszembe! – idegeskedett Redd, persze val�j�ban nem volt emiatt m�rges, csak j�l esett neki kiadni ezt mag�b�l – na, akkor ezt az ajt�t tuti, hogy nem nyitjuk ki szab�lyosan.

- H�t nem, hacsak fel nem boncoljuk a rancort �s meg nem keress�k benne az egyik k�rty�t… - ironiz�lt Shila.

- �gy is el�g b�d�s �s ronda is az a d�g, h�t, m�g ha ki is forgatn�nk… huh! – v�laszolt Redd szint�n viccel�dve.

- Na, de el�g a viccel�d�sb�l. Redd, nincs m�s v�laszt�s, v�gd ki az ajt�t – mondta a l�ny.

- Persze – �rkezett a kurta v�lasz a jedit�l, �s m�r vette is el� a f�nykardj�t, hogy kiv�gja az ajt�t.

Redd el�g sz�k lyukat v�gott, hogy gyorsan v�gezzen, ha esetleg van odakint valaki.

- Jobb, ha �n megyek el�l, mert �n mondhatom azt z esetleges kintieknek, hogy t�ged megevett a rancor, �s �n egy itteni vagyok, vagy valami ilyesmi…

- Rendben, menj – egyezett bele a jedi.

A lyuk sz�k volt, de Shila hajl�kony, karcs� teste sz�pen �tf�rt rajta.

A l�ny egy viszonylag sz�k, kb. 20 m�ter hossz� folyos�ra l�pett ki. Nem volt odakint senki. Miut�n Shila l�tta ezt, intett Reddnek, hogy tiszta a leveg�. Redd nagy-nehezen kim�szott.